2015. augusztus 3., hétfő

Körmöczi György hitvallása

Vigaszt hoz vagy örömhírt mond, ha az angyal megjelen’ -
megjelenni passzióból egy angyalnak helytelen.
Helytelen talán, de mégis: ebben van az élvezet.
Embertestben tapint-, szagol-, s kóstolhat meg étkeket.

Imádom a levendula meg a kávé illatát,
a frissen nyírt, üde füvet; ha a Duna illan át
lábfejem felett, miközben talpam alatt száz kavics…
Embertestben közlekedni olyan élmény: párja nincs.

És az ízek? Testtelenül nem tudnék róluk soha:
Csoki, puncs és vanília: zamatuk külön csoda!
Rántott csirke, bolognai, s a káposztás cvekedli -
milyen kár, hogy képtelenség éjjel-nappal csak enni!

De azt várják, hogy jó legyek,
ne öltsek testet, ne egyek…
Ám mindebben én hol vagyok?
Csak szolgáljak – és jó napot?!

Pár jó falat vagy érdemek?
Kívánnám: egyként érjenek,
de ez dilemma, ördögi -
miért kell ebben dönteni?

Angyaloknál nincsen ingyen az embertestben levés -
megjelenhetsz szenvedélyből, de elér a büntetés.
A szankció pontlevonás: tudj róla, ha kérdezik -
sok mínuszpont azt jelenti: nem lesz szobrod évekig.

Pedig egy köztéri szobor, vagy egy olajportré, ó,
minden angyal vágya – mégis: könnyen elmulasztható.
Ez okozza a dilemmát, s a döntés csak rajtad áll:
most repülsz a boldogságtól - vagy lesz híred, s messze száll.

Mert hogyha nem lesz hírneved,
nem hívnak majd az emberek.
Ám hogyha ismertségre jutsz -
az örömöknek lőttek: fuccs!

És csak kérik, hogy jó legyek,
ne öltsek testet, ne egyek…
Ám mindebben én hol vagyok?
Csak szolgáljak – és jó napot?!

Dicsőség hát vagy élvezet?
Tőlem hiába kérdezed:
ez a dilemma ördögi -
s nem tudok ebben dönteni!

Nincsenek megjegyzések: