2010. május 13., csütörtök

K. Inga démonjairúl

-Te magadat utálod!
Ezt tegnap – kivételesen- nem én vágtam K. Inga fejéhez.
Pár napja démonok cincálják megint. 
(Hősömet gyakran cincálják démonok.) 
Először mindig valami aprócska, látszólag ártalmatlan démon érkezik. Ártalmatlan démon azonban nem létezik: a legkisebb is felbecsülhetetlen károkat tud okozni, több hetes, hónapos munkákat téve tönkre, ha nem füleljük le és nem küldjük útjára őt időben. A gyors és határozott fellépés viszont megakadályozhatja, hogy ezt a látszólag ártalmatlan démonkát újabbak kövessék a sorban. Mert a látszólag ártalmatlan démonka mindig ezért jön. Hogy várhassa a Többieket, és kinyithassa nekik az ajtót.  
Agyrém.
Hősömmel (K. Ingával, tudniillik) az a baj, hogy ő elsősorban a hozzá legközelebb – természetesen: átvitt értelemben legközelebb- álló személyektől várja démonjai ideiglenes likvidálását. (Mert a démonokat rendszerint csak ideiglenesen lehet likvidálni; a démonok legtöbbje, előbb vagy utóbb visszatér. Az már csak az adott démontanya tulajdonosán - jelen esetben: K. Ingán - múlik, milyen kondíciókkal érkeznek vissza legközelebb, és utóbb milyenekkel távoznak. Kellő szívóssággal és önfegyelemmel vissza lehet fejleszteni a démonokat, mígnem akkorák lesznek, hogy már kedvük sincs visszatérni.)
Hősömnek egyfelől igaza van, amikor segítséget a mellette állóktól vár: senki és semmi nem űzi el e fenevadakat olyan hatékonyan, mint – jó tempóban, jól reagálva - az ember párja, például. Másfelől azonban önzés mindig a Másiktól várni a segítséget. Energiavámpírkodás. Csúnya dolog.
Csakhogy.
Ha nem jön a várva várt (gyors!) segítség, a legelvetemültebb démonok érkeznek meg azonnal. Rossz Vagyok és Mindenki Gyűlöl, épp csak megelőzik Rossz A Világ és Mindenkit Gyűlölök démonokat.   
Fentiek aztán a legképtelenebb fazonoknak csinálnak helyet. Szégyellném is, -komolyan!-, bemutatni ezeket! Meg aztán hősömet sem akarom ennyire kiadni.
Azért senki ne higgye, hogy K. Inga csupán egy szegény, szerencsétlen áldozat, aki teljesen vétlen abban, hogy démonai átjáróházat csinálnak belőle. Nem, erről szó sincs! Nyilvánvaló, hogy örökölt egy hordozható, jól felszerelt démontanyát, ami, ha nem is determinálja, mindenesetre feltétlenül hajlamosítja őt a démonok fogadására és jóltartására. De – túl ezen - az már csak és kizárólag hősömön múlik, melyik démonjára milyen mennyiségű és minőségű időt fordít.

Nincsenek megjegyzések: